Kevés dolog tűnik egészségesebbnek annál, mint amikor valaki aktívan sportol. Feszes izmok, fegyelmezett életmód – első pillantásra a tökéletes egészségkép. De mi van a felszín alatt?
Az edzésfüggőség nem arról szól, hogy valaki szeret sportolni, sokkal inkább arról, hogy nem tud nem sportolni. Az érintett szorongani kezd, ha egy alkalmat kihagy, betegen, sérülés esetén is folytatja, az edzéseket minden más elé helyezi.
A mozgás elveszíti felszabadító jellegét, és az egészséges sportolás lassan, de biztosan kényszertevékenységgé válik. A versenysport világában mindez még összetettebb.
A nyomás, ami mindent áthat
A versenysport nem csupán fizikai teljesítményről szól. A súlycsoportos sportágakban a sportoló testének konkrét számokban kell megfelelnie, az esztétikai sportágakban a bírók szubjektív ítélete is beleszól abba, hogyan látja magát egy versenyző.
Ehhez jönnek az edzők elvárásai, a csapatkörnyezet rejtett normái, és máris érthetővé válik, hogyan válhat a testkontroll rögeszmévé. Nem arról van szó, hogy minden sportoló veszélyes úton jár. De a versenykörnyezet olyan pszichológiai teret teremt, ahol az evés szabályozása egyenlővé válik az önfegyelemmel.
Sport és evészavar
Az evészavar nem mindig látható, ez az egyik legfontosabb és egyúttal a legveszélyesebb jellemzője. A sportolói kontextusban három forma fordul elő leggyakrabban:
1. Anorexia athletica: A sportoló a teljesítménynövelés érdekében drámaian csökkenti a bevitt kalóriát, míg az edzésmennyiséget növeli. Úgy érzi, így gyorsabb és jobb lesz – egy ideig talán az is, de hosszú távon súlyos árat kell fizetni érte.
2. Bulimia nervosa: Ebben az esetben a falásrohamokat kompenzációs viselkedés követi, hányás, hashajtó, extrém edzés. A sportolók körében ez utóbbi különösen jellemző: a „büntetőedzés” kulturálisan szinte elfogadott reakciónak számít.
3. Izomdiszmorfia: Az érintett – hiába fejlett az izomzata – folyamatosan túl vékonynak, elégtelen fizikumúnak látja magát. Ez kényszeres edzéshez, extrém diétázáshoz és akár tiltott szerek használatához is vezethet.
Az izomvesztés épp a teljesítményfokozásra tett erőfeszítések következménye: alultáplált szervezet izomszövetet is lebont. A sérülések sűrűsödnek, jellemző a krónikus fáradtság, szélsőséges esetben szívelégtelenség – mindezt egy látszólag csúcsformában lévő embernél.
A siker alapja a mentális egészség
Ha magára ismer, vagy edzőként, csapattársként felismeri ezeket a mintákat valakiben, ne várja meg, míg a probléma komolyabbra fordul! A legnagyobb teljesítmény az, amikor valaki mer segítséget kérni, aki pedig segíthet, az Thiery Henriette klinikai szakpszichológus.
A www.thieryhenriette.hu weboldalon további információkat is találhat az elérhető szolgáltatásokról. Ha időpontot szeretne foglalni, küldjön e-mailt az info@thieryhenriette.hu címre, vagy hívja bizalommal a +36-70-432-5790-es számot!
Legutóbbi hozzászólások